Alapvető társadalmi viták lebegnek nap mint nap szürke felhőkként a fejünk felett. Eldöntendő kérdések orgiája. Mint minden eldöntendő kérdésben, itt sincs arany középút. Dönthetünk-e az életről és a halálról? Mi egyáltalán az élet? Hogyan bökhetünk rá az élet kezdetére, ha még magát az életet sem tudjuk definiálni?
Afrika: 6.4 millió; Ázsia: 27.3 millió; Latin-Amerika: 4.4 millió; Észak-Amerika: 1.4 millió; Európa: 4.2 millió.
A számok ezúttal nem pénzvonatkozásúak – az abortuszok becsült évi számát jelzik, melyet globálisan összesen évi 40-50 millióra becsülnek.
Számok pillanatról pillanatra – még szemléletesebb adatokért látogass el ide: http://www.numberofabortions.com/
Az abortusz a terhesség természetes (spontán vetélés) vagy mesterséges úton és körülmények között történő (művi vetélés) megszakítása.
Abortusztörténelem
Minthogy ma is igaz a salamoni, bölcs mondás, miszerint nincs új a nap alatt, az abortuszra sem tekinthetünk újkeletű problémaként. Történelmi kutatásokkal alátámasztható, hogy már az ókorban is gyakorolták – bár maguk a technikák messze álltak a mai művi terhesség-megszakításétól. Akkoriban a mérgezést, mint nem túl humánus megoldást választották, mellyel – az esetek többségében – két legyet üthettek egy csapásra: a magzattal együtt az anya is távozott az élők sorából. Bár halállal már kisebb százalékban, de sokszor súlyos következményekkel járt az kismama hasának ütlegelése, amely meddőséghez vezetett. E kellemetlen körülmények kényszerítették ki a görög világban a már megszületett csecsemők meggyilkolásának legalizálását, ezzel „kevesebb gyötrelmet okozva” az anyának.
A középkorral járó keresztény világnézet nagyban megváltoztatta az abortuszról alkotott elképzeléseket. A Biblia Európa első számú könyvévé vált, és bár elképesztő méretű analfabetizmus uralkodott, az uralkodók az isteni törvények betartatására törekedtek. Ebből fakadóan az abortusz súlyos következményekkel járó cselekedetnek számított – illegalitásba vonult. De mint felvilágosult, modern kori halandók, tudjuk, hogy az illegalitás „szükség” esetén nem kizáró ok.
A 18. század forrongásai közepette az abortusz is nagyfokú fejlődésen ment keresztül: feltalálták a méhbe ültethető, a terhességet megszakító tárgyakat. Ezek adták a mai művi terhességmegszakítás alapjait. Mivel fokozottan lecsökkent az abortusszal járó halálozások száma (hangozzék bármilyen morbidan is, elvégre nem a magzatra, hanem az anyára gondolunk), azok száma a század felétől drasztikusan megemelkedett. A 19. századra olyannyira elmérgesedett a helyzet, hogy számos törvényt hoztak az abortuszok számának visszaszorítása érdekében. Így például Angliában, ahol a parlament a fogantatástól kezdve védelmezte az emberi életet, annak kioltását pedig szankcionálta. Kisvártatva az amerikaiak is színre léptek az emberi élet védelmének forradalmi ötletével, ami az egész nyugati világot befolyásolta. A helyzet pikantériája abból adódik, hogy ha valaki mégis terhességmegszakításra adta a fejét, nem őt, hanem az azt elvégző orvost helyezték vád alá.
Az egyre biztonságosabb beavatkozás a már liberálisabb 20. századra tömegméretekben vonzotta a szándékukon kívül teherbeesett nőket. Így fordulhatott elő hazánkban az, hogy míg 2011-ben „csak” 36 175 esetet jegyeztek fel, addig az 1969-es évben ez a szám 206 817 volt. Utóbbi adat nagy méretének közvetlen hátterében újfent a politika áll: a kormány ugyanis 1956-ban legalizálta a művi terhességmegszakítást. Ennek fő oka az volt, hogy az illegális, ezért sok esetben veszélyes beavatkozás ellenőrzötté, így biztonságosabbá váljon. A számokból kiindulva ballépésnek titulálva korábbi rendelkezésüket, kijavították a csorbát – feltételekhez kötötték az abortuszt –, tehát az abortuszok (hivatalos) számának csökkenése szintén nekik tudható be. Ám az sem utolsó körülmény, hogy a fogamzásgálás fejlett, praktikus, közel mindenki számára elérhető módszerei csak az utóbbi pár évtizedben terjedtek el. Így, mivel a boldog pároknak sokszor nem sikerült a fogamzás megelőzése, kézenfekvőnek találták a születés megelőzését. A számok csak a hivatalos adatokat közlik – a valós adatok, melyek az illegális abortuszok számát is tartalmazzák, csak becsültek és a jóléti államokban általában kétszeresére növelik az értékeket.
Megint nincs új a nap alatt
USA, 1857 Dred Scott |
Németország, 1938-45 Adolf Hitler |
USA, 1973 Roe kontra Wade per |
A néger nem személy |
A zsidó nem személy |
A magzat nem személy |
Tulajdonos birtoka |
Munkaeszköznek alkalmas |
Tulajdonos birtoka |
Tetszés szerint lehet adni, venni, megölni |
Tetszés szerint lehet megtartani vagy megölni |
Tetszés szerint lehet megtartani vagy megölni |
A rabszolgaság eltörlésének hívei ne kényszerítsék elveiket a rabszolgatartókra |
A zsidókérdés ellenzői az állam és a nép ellenségei, tettük büntetendő. |
Az abortusz eltörlésének hívei nem kényszeríthetik elveiket az abortuszt pártolókra |
A rabszolgaság törvényes |
A zsidóüldözés törvényes |
Az abortusz törvényes |
forrás: http://www.valsagterhesseg.hu/abortusz04.html
Folytatása következik…